A REGIO. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom negyedévenként megjelenő tudományos folyóirat, az összehasonlító régió-, társadalom- és kultúrakutatás orgánuma, amelyet a nemzeti és a kisebbségi kérdés tanulmányozásán keresztül jelenít meg. A lap fontos feladatának tekinti a kortárs, nemzetközi (társadalom)elméleti viták, valamint a magyar nyelven még nem elérhető, alapműnek számító írások tanulságainak közvetítését a hazai olvasók felé. 

Hírek

Comments Box SVG iconsUsed for the like, share, comment, and reaction icons

Megjelent a Regio 2021/4. száma. A tartalomból:

- Zsidó cserkészet Szegeden, Miskolcon, Kaposvárott, Pécsett
- Oktatás és társadalmi pozíciók

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján: regio.tk.hu/issue/29-evf-2021-4-szam/
... See MoreSee Less

Megjelent a Regio 2021/4. száma. A tartalomból: 

- Zsidó cserkészet Szegeden, Miskolcon, Kaposvárott, Pécsett
- Oktatás és társadalmi pozíciók 

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján: https://regio.tk.hu/issue/29-evf-2021-4-szam/

Megjelent Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság (Társadalomtudományi Kutatóközpont, Gondolat Kiadó, 2021, 444 oldal) c. kötete.

A szlávok szétvándorlása a 6–8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppei népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsása, amely ma Ukrajnát alkotja.

Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a 17–18. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit, Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelte a Lengyel Királyság, a Litván Nagyfejedelemség, a Moszkvai Állam, valamint az ezek helyén létrejövő birodalmak, a Rzeczpospolita és az Orosz Birodalom. A Rzeczpospolita felbomlásával immár részesedett a területekből a Habsburg Birodalom is. A háborúk és a békék is a fegyverek erejétől függtek, s a legfőbb cél mindig a területgyűjtés volt. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom növelte a leghatalmasabbra a területét, amit 20. században az örökébe lépő Szovjetunió folytatott. A polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, aminek paradoxonaként a fennállása alatt belső határokkal kialakított tagköztársaságok a Szovjetunió 1991-es megszűnésével vér nélkül váltak független államokká. Így lett önálló állam Ukrajna is. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukránság történetén az őshazától egész a jelenig.

2021 decemberében méltatjuk Magyarország és Ukrajna között a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ehhez is időzítve jelent meg a könyv, amelyet haszonnal forgathatják a szakemberek, a történelem iránt érdeklődők, a felsőoktatásban tanulók pedig akár tankönyvként is használhatják.

A tartalomjegyzék és az előszó elérhető: kisebbsegkutato.tk.hu/hirek/2021/12/megjelent-fedinec-csilla-font-marta-szakal-imre-varga-beata

A kötet megvásárolható: www.gondolatkiado.hu/ukrajna-tortenete-regiok-identitas-allamisag
... See MoreSee Less

Megjelent Fedinec Csilla – Font Márta – Szakál Imre – Varga Beáta: Ukrajna története: régiók, identitás, államiság (Társadalomtudományi Kutatóközpont, Gondolat Kiadó, 2021, 444 oldal) c. kötete.

A szlávok szétvándorlása a 6–8. században kezdődött a Visztula és a Dnyeper középső folyása közötti területről. Az alapvetően földműves keleti szláv népesség kapcsolatba került a lovasnomád sztyeppei népekkel és a hajózó-kereskedő északi vikingekkel (varégokkal). A viking eredetű Rurik-dinasztia vezetésével felvették a bizánci kereszténységet és kialakult középkori államuk, a Kijevi Rusz. A fejedelemségekre szakadt Rusz a 13. század második felétől a mongol hódítás és a keletre irányuló lengyel és litván expanzió következtében elvesztette önállóságát. A nagy mongol állam, a Kazahsztántól a kelet-európai sztyeppéig terjedő Arany Horda a 15. század elejéig tartotta függőségben az egykori Rusz törzsterületeit. Az átalakult regionális keretekben megindult a keleti szlávok differenciálódása, a mongol állam örökösei közül különösen a Krími Kánság gyakorolt döntő befolyást az évszázadok során annak a területnek a sorsása, amely ma Ukrajnát alkotja.

Az ukrán etnogenezis szempontjából meghatározó szerepe volt a pusztasággá változtatott területeken tatár és szláv elemekből kialakuló szabad népességnek, a kozákságnak, amely a 17–18. században élte fénykorát. Az általuk lakott területeket, valamint a Kijevi Rusz egykori részfejedelemségeit, Halicsot és Volhíniát fokozatosan elnyelte a Lengyel Királyság, a Litván Nagyfejedelemség, a Moszkvai Állam, valamint az ezek helyén létrejövő birodalmak, a Rzeczpospolita és az Orosz Birodalom. A Rzeczpospolita felbomlásával immár részesedett a területekből a Habsburg Birodalom is. A háborúk és a békék is a fegyverek erejétől függtek, s a legfőbb cél mindig a területgyűjtés volt. A kíméletlen versenyben az Orosz Birodalom növelte a leghatalmasabbra a területét, amit 20. században az örökébe lépő Szovjetunió folytatott. A polgárháborús viszonyok között kialakuló Szovjetunió minden eszközzel megakadályozta az egyes népek függetlenségi törekvéseit, aminek paradoxonaként a fennállása alatt belső határokkal kialakított tagköztársaságok a Szovjetunió 1991-es megszűnésével vér nélkül váltak független államokká. Így lett önálló állam Ukrajna is. Ebben a labirintusban vezetjük végig az olvasót az ukránság történetén az őshazától egész a jelenig.

2021 decemberében méltatjuk Magyarország és Ukrajna között a diplomáciai kapcsolatok felvételének 30. évfordulóját. Ehhez is időzítve jelent meg a könyv, amelyet  haszonnal forgathatják a szakemberek, a történelem iránt érdeklődők, a felsőoktatásban tanulók pedig akár tankönyvként is használhatják.

A tartalomjegyzék és az előszó elérhető: https://kisebbsegkutato.tk.hu/hirek/2021/12/megjelent-fedinec-csilla-font-marta-szakal-imre-varga-beata

A kötet megvásárolható: https://www.gondolatkiado.hu/ukrajna-tortenete-regiok-identitas-allamisag
Load more

Korábbi lapszámaink elérhetők a Matarka vagy az OSzK Elektronikus Periodika Archívuma honlapján.

A REGIO (1990-2010) repertóriuma elérhető a Transindex Adatbankjából.

A 2020. évi számok megjelentetését az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma támogatta. A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával készült.

Search
Generic filters