A jelen esettanulmány számára 2017 óta követjük nyomon az iskola életét, több alkalommal terepmunka keretében szólaltattuk meg az iskolai élet különböző szereplőit, illetve figyeltük meg az intézmény hétköznapi működését. Tettük ezt annak érdekében, hogy megismerjük, hogy milyen tényezők állnak amögött, hogy az Oktatási Hivatal ún. reziliens iskolaként tételezi az intézményt, illetve, hogy feltérképezzük, az iskola reziliensnek nevezett pedagógiai gyakorlata életre hív-e ún. reziliens tanulói modelleket is?
A válaszok megtalálása érdekében fókuszcsoportos beszélgetéseket végeztünk az iskola pedagógusaival, részben strukturált interjúkat készítettünk munkaközösségvezetőkkel és osztályfőnökökkel, részben strukturált interjú készült – három ülésben – az iskola igazgatójával, a mérés-értékelési csoport vezetőjével, illetve roma és nem roma szülőkkel. A terepmunkák során beazonosított reziliens tanulói példák három típusba sorolhatók. Egyrészt az elbeszélésekben megjelenik két olyan tanuló esete, akik hátrányos hátterük dacára kiharcolták az iskolaotthonos oktatásban való részvételt. Így mindketten gimnáziumba kerültek, amit sikeresen el is végeztek, majd az egyikük tanári diplomát is szerzett. A másik típusba három olyan tanuló sorolható, akik a tanulószobás rendszerbe kerültek ugyan, de vagy szerettek volna átkerülni a másik osztályba, vagy a délutáni művészeti iskolás részvételük miatt részesei lettek az iskolai versenyeztetési gyakorlatnak, így plusz felkészítések által érettségit adó középiskolákba nyertek felvételt. A reziliens gyerekek harmadik típusát azok a tanulók alkotják, akik nem vettek részt iskolai délutáni foglalkozásokon, nem versenyeztek sosem, tanulmányi eredményük inkább gyengének mondható, családi hátterük halmozottan hátrányos helyzetű, de a helyi tanoda látókörébe kerültek, s folyamatos tanodai részvétellel, a tanodavezető kitartó figyelmétől övezve nemcsak közepes eredménnyel tudták zárni a nyolcadik osztályt, hanem versenyképes szakmát nyújtó szakközépiskolai képzések részesei lettek.
Kulcsszavak: reziliencia, mobilitás, általános iskola, tanoda, magyarországi romák
For this case study, we have been following the life of the school since 2017, interviewing different actors in the school life and observing the day-to-day running of the institution on several occasions. We have done this in order to understand what factors are behind the Education Office’s identification of the school as a ‘Resilient School’ and to explore whether the school’s pedagogical practices, which are described as ‘Resilient’, also give rise to ‘Resilient Learning Models’.
In order to find answers, focus group discussions were conducted with the school’s teachers, partly structured interviews were conducted with classroom leaders and class teachers, and partly structured interviews were conducted – in three sessions – with the school’s headmaster, the head of the measurement evaluation team, and Roma and non-Roma parents.
The examples of resilient learners identified in the fieldwork can be grouped into three types. On the one hand, the narratives include the case of two pupils who, despite their disadvantaged background, managed to participate in the school’s residential education. Thus, both of them entered and successfully completed secondary school, and one of them obtained a teaching diploma. The other type includes three pupils who, although they were in the classroom system, either wanted to transfer to another class or, because of their participation in art school in the afternoons, became part of the competitive school system and were admitted to secondary schools with a baccalaureate through extra preparation. The third type of Resilient children are those pupils who have not participated in after-school activities, have never competed, have a rather poor academic record, and have a family background of multiple disadvantage, but they have come to the attention of the local school and, with continued attendance and the persistent attention of the school teacher, have not only been able to complete eighth grade with average results, but have also been able to participate in vocational training courses in competitive vocational education.
Keywords: resilience, mobility, primary school, school, Roma in Hungary
Korábbi lapszámaink elérhetők a Matarka vagy az OSzK Elektronikus Periodika Archívuma honlapján.
A REGIO (1990-2010) repertóriuma elérhető a Transindex Adatbankjából.
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának támogatásával készült.
