Tanulmányunk célja, hogy bemutassa a koronavírusjárvány időszakának magyar kivándorlókra gyakorolt hatásait, a pandémia anyaországi és befogadó országbeli kezelésének megítélését a migráns személyek körében, valamint az oltakozási hajlandóságot. Kutatásunk azt mutatta meg, hogy a COVID-19 a kivándoroltak csoportján belül a nők és a fiatalok körében éreztette leginkább a hatását. A járvány hatásai és azok érzékelése ugyanakkor érdekes összefüggésekre mutattak rá a migrációs kontextusban. Eredményeink szerint ugyanis a kivándoroltak közül azok voltak hajlamosabbak a járvány negatív hatásait érzékelni, akik a magyarországi intézmények irányába bizalmat mutattak, míg azok, akik már a befogadó ország intézményeiben jobban bíznak, mint a magyarországiakban, azok kevésbé értékelték negatívan a járvány hatásait az élet különböző területein. A befogadó ország járványkezelésének megítélése összefüggést mutatott azzal, hogy a migráns egyén mennyire bízik az adott ország intézményeiben, továbbá azzal is, hogy milyen mértékű az integrációja az adott országban. Ezzel összefüggésben a magyar járványkezelést azon kivándorlók ítélték leginkább sikertelennek, akik a befogadó országukban előrehaladottabb integrációval rendelkeznek és jobban bíznak az adott ország intézményeiben.
The aim of our study is to describe the impact of the coronavirus epidemic period on migrants today, the perception of the management of the pandemic in the home and host countries among migrants, and the willingness to vaccinate. Our research showed that COVID-19 had the greatest impact on women and young people among the emigrant population. However, the impact of the epidemic and its perception revealed interesting correlations in the migration context. Our results show that emigrants who were more likely to perceive the negative impact of the epidemic were those who showed trust in Hungarian institutions, while those who already trusted the host country’s institutions more than those in Hungary were less likely to perceive the impact of the epidemic negatively in different areas of their lives. The perception of the host country’s management of the epidemic was associated with the degree of trust that the migrant individual has in the institutions of the host country and also with the degree of integration in the host country. In this context, Hungarian disease management was perceived as most unsuccessful by migrants who were more integrated in their host country and who had more trust in the institutions of that country.
Korábbi lapszámaink elérhetők a Matarka vagy az OSzK Elektronikus Periodika Archívuma honlapján.
A REGIO (1990-2010) repertóriuma elérhető a Transindex Adatbankjából.
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának támogatásával készült.