Tanulmányunk célja megérteni és a feltárni, hogy a COVID -19 járvány okozta helyzetben megjelent segítő tevékenységek mit mutatnak meg a szolidaritás magyarországi működéséről; feltárni a segítségnyújtás motivációit, értelmezni az aktorok által elképzelt célokat és hatásokat, legvégül mindezek együttes elemzésével rávilágítani a közvetlen segítő tevékenységek és a társadalmi felelősségvállalás általánosabb és elvontabb szintű működésének összefüggéseire. Mindezt a következő szerkezetben fogjuk megvalósítani: a tanulmány második fejezetében a társadalmi szolidaritás működését, egyéni és intézményi formákban, a modernizációval és a válsággal való összefüggéseit a szakirodalom alapján az előzmények alapján mutatjuk be a válság és összefüggésében felmerülő kérdéseket és kutatási eredményeket. Ezt követően, a tanulmány 3. részében az adatokról és módszerről írunk. A járvány első hulláma alatt megjelent segítő tevékenységeket a tanulmány 4. részében, a segítők típusait, szervezeti kapcsolatait az 5. részben mutatjuk be, ahol azt a kérdést is igyekszünk megválaszolni, hogy milyen elmozdulások, változások történtek a válság hatására a szolidaritási mezőben. A segítő cselekmények motivációit a 6. részben mutatjuk be. A tanulmány 7. részében a hatásokat tárgyaljuk strukturális, szervezeti és egyéni szinten. A tanulmány zárófejezetében a 2020-as járvány első hullámának tapasztalatait egybevetjük a 2015-ös menekültválság idején szerzett tapasztalatokkal és megpróbálunk kicsit távolabbról ránézni, hogy mit mutatnak ezek meg a társadalmi szolidaritás válság alatti működéséről, a közvetlen segítő tevékenységek és a társadalmi felelősség összefüggéséről.
Kulcsszavak: szolidaritás, COVID-19 járvány, önkéntes tevékenység, menekültváltás
The aim of our study is to understand and explore what the helping activities that appeared in the situation caused by the COVID-19 epidemic show about the functioning of solidarity in Hungary; to reveal the motivations for providing assistance, to interpret the goals and effects envisioned by the actors, and finally, by analyzing all of these together, to shed light on the connections between direct assistance activities and the functioning of social responsibility on a more general and abstract level. We will implement all of this in the following structure: in the second chapter of the study, we present the functioning of social solidarity, in individual and institutional forms, its connections with modernization and the crisis, based on the literature, the antecedents of the crisis and the questions and research results arising in connection with it. After that, in the 3rd part of the study, we write about the data and method. The helping activities that appeared during the first wave of the epidemic are presented in the 4th part of the study, and the types and organizational relationships of the helpers are presented in the 5th part, where we also try to answer the question of what shifts and changes took place in the field of solidarity as a result of the crisis. The motivations for helping actions are presented in the 6th section. In the 7th part of the study, we discuss the effects at the structural, organizational and individual levels. In the final chapter of the study, we compare the experiences of the first wave of the 2020 epidemic with the experiences gained during the 2015 refugee crisis and try to look a little further at what they show about the operation of social solidarity during a crisis, the connection between direct assistance activities and social responsibility.
Keywords: solidarity, COVID-19 epidemic, voluntary activity, refugee crisis
Korábbi lapszámaink elérhetők a Matarka vagy az OSzK Elektronikus Periodika Archívuma honlapján.
A REGIO (1990-2010) repertóriuma elérhető a Transindex Adatbankjából.
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának támogatásával készült.
