Dolgozatunk két perspektívából elemzi a „kisebbség” fogalmát. Először a nemzetközi politika és jogalkotás szemszögéből követi végig a „kisebbségvédelem” gondolati modelljének kialakulását a 19. századtól az első világháború utáni kisebbségi egyezményekig. Másodszor pedig a 19. századi Habsburg Birodalom jogi hagyományán kalauzolja végig az olvasót, amely a „nemzetiségi” probléma megoldását kereste a birodalom határain belül. Azt vizsgáljuk, hogyan ötvözte az 1918. utáni nemzetközi jogi nyelv és jogalkotás ezt a két eltérő hagyományt. Tanulmányunk amellett érvel, hogy a „nemzeti kisebbség” fogalma 1918-ig hiányzott a jogelmélet és a joggyakorlat szótárából. Az osztrák és magyar képviselőház vitáinak elemzésével arra mutatunk rá, hogy 1918-ban a Habsburg Birodalomban párhuzamosan jelen volt a fogalom régi és új értelmezése.
Kulcsszavak: nemzeti kisebbség, a Habsburg Monarchia kései korszaka, nemzetiségi kérdés, kisebbségi jog, eszmetörténet