Az oszmán hatóságok által 1915-ben a törökországi örmények ellen elkövetett brutális atrocitásokat széles körű nemzetközi felháborodás követte. A szövetséges hatalmak már ekkor, az I. világháborút követően fontolgatták a nemzetközi büntetőeljárás lehetőségét az elkövetőkkel szemben, amely soha nem valósult meg. Azóta heves vita folyik ezen események minősítéséről. Széles körű nemzetközi konszenzus uralkodik abban, hogy ezeket az atrocitásokat népirtásnak minősítik, de Törökország következetesen ellenzi ezt. Ez a cikk áttekintést ad arról, hogy milyen következményekkel járna az események mai népirtásnak minősítése, esetleg az 1948-as népirtásról szóló egyezmény releváns lehet ebben a vitában, és mi lehet a nemzetközi jog szerepe ebben a mai vitában.
Kulcsszavak: Törökország, örmények, népirtás, nemzetközi jog, népirtásról szóló egyezmény 1948,
The brutal atrocities committed by the Ottoman authorities in 1915 against Armenians in Turkey was followed by a broad international outrage. Already at that time, following World War I, the Allied Powers considered the option of an international criminal procedure against the perpetrators, that had never been realised. Ever since the qualification of these events is heavily debated. There is a broad international consensus that label these atrocities as genocide, but Turkey consistently opposes that. This article gives an overview on what would be the consequences of qualifying the events as genocide today, could in any way the 1948 Genocide Convention be relevant in this debate and what may be the role of international law in this debate today.
Keywords: genocide, Armenians, Turkey, international law, Genocide Convention
Korábbi lapszámaink elérhetők a Matarka vagy az OSzK Elektronikus Periodika Archívuma honlapján.
A REGIO (1990-2010) repertóriuma elérhető a Transindex Adatbankjából.
A kiadvány a Magyar Tudományos Akadémia, valamint az NKA Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának támogatásával készült.
